Így írj profin töri esszét középszinten!

Mit ír a követelményrendszer az esszéről?

Azaz, ők négy lehetőséget fognak neked megadni:

	hosszú (mindig magyar töri)	rövid (mindig egyetemes töri)
1849 előtt	hosszú, ‘49 előtt	rövid, ‘49 előtt
1849 után	hosszú, ‘49 után	rövid, ‘49 után

Ebből választanod kell egyet hosszúra, és egyet rövidre, úgy, hogy az egyik ‘49 utáni, a másik pedig ‘49 előtti legyen. Azaz vagy így választasz:

	hosszú (mindig magyar töri)	rövid (mindig egyetemes töri)
1849 előtt	hosszú, ‘49 előtt	rövid, ‘49 előtt
1849 után	hosszú, ‘49 után	rövid, ‘49 után

vagy így:

	hosszú (mindig magyar töri)	rövid (mindig egyetemes töri)
1849 előtt	hosszú, ‘49 előtt	rövid, ‘49 előtt
1849 után	hosszú, ‘49 után	rövid, ‘49 után

💡

NE FELEJTSD EL JELÖLNI, HOGY MELYIKET VÁLASZTOTTAD!

A feladatlapon így fog majd kinézni. Sorszámmal jelölik a négy esszét, és a kis táblázatban (amit a piros nyíl jelöl) egy X-szel kell jelölnöd, hogy melyik párosítást választod (13 és 16 vagy 14 és 15)

Valószínűleg, amint elolvasod a címeket már érezni fogod, hogy melyikről írnál szívesebben, melyikben vagy biztosabb. Ennek ellenére, érdemes egy pár pillantást vetned magára a feladatra, mert minden esszénél adnak meg forrásokat, amiket fel kell használni. Vedd figyelembe azt is, hogy ezeket a forrásokat milyen könnyen tudnád felhasználni.

Hogyan pontozzák az esszéket?

Ezek a kis táblázatok ott lesznek a feladat alatt, szóval a vizsgán is bármikor rájuk tudsz pillantani útmutatóként.

Lejjebb beillesztettem 1-1 képet mindkét esszétípus javítási útmutatójából (amit a javító tanár fog látni). Ezek az új NAT alapján kiadott mintafeladatsorból vannak, amit itt érhetsz el: tortenelem_kozep_irasbeli_minta.pdf (oktatas.hu)

• Mint láthatod, az első szempont a feladatmegértés, tehát 2 pontot már csak azzal összeszedhetsz, hogy arról írsz, amit kérdeztek (ezért fontos figyelmesen elolvasni a kérdést)
• A térben és időben történő tájékozódás a rövid esszénél 2, a hosszúnál 4 pontot ér. Így a rövid esszénél egy-egy, míg a hosszúnál két-két a témához kapcsoló helyszínt és időpontot kell megjelölnöd. Ha egy királyról van szó ez lehet például az uralkodásának a kezdete, vagy vége, egy fontos csata helyszíne és időpontja, az ország vagy terület ahol történt az adott esemény. Ezeket a legtöbb esetben ki tudod olvasni az atlaszból. Nyilván, az a legjobb, ha olyat tudsz írni ami a legjobban illik a megadott témához, és a lehető legpontosabban. De ha ez nem megy, akkor is írj valamit, akár kicsit pontatlanabbul meghatározva a helyszínt és az időt (a lenti képen például láthatod, hogy arra is megadják a pontot, hogy ha azt írod, hogy a 7. században). Szóval ha semmiképpen nem tudsz jobbat, inkább írj valami tágabbat, pl. hogy “az újkorban, Európában”, mintsem hogy semmit nem írj. De mint mondtam, próbálkozz az atlasszal, a legtöbb esetben ki tudsz olvasni valami jót. Fontos az is, hogy ne csak odalökd ezeket a tényeket, hanem legyenek értelmesen beépítve a szövegbe.
• A “kommunikáció és szaknyelv” szempont a rövid esszénél 4, a hosszúnál 6 pontot ér. Itt 2 pontot már megkapsz arra, ha értelmes mondatokat írsz, logikailag összefüggő az esszéd, és nincsenek benne súlyos helyesírási hibák. A másik 2 (rövid), illetve 4 (hosszú) pont pedig arra jár, ha “töriül írsz”. Szóval használsz olyan fogalmakat, amiket a törikönyvekben is használnak. Mint ahogy a lenti képeken is láthatod, itt szerencsére olyan egyszerű dolgokra is jár pont, minthogy “király” vagy “birodalom”. De fontos az, hogy próbáld használni az odaillő szakkifejezéseket, amik eszedbe jutnak. Ha a Maturával tanulsz ezek miatt nem nagyon kell aggódnod, mert figyeltünk rá, hogy ezeket a kifejezéseket használjuk mindig. Szóval valószínűleg így jutnának eszedbe alapból.
• Forráshasználat: ez rövid esszénél 3, hosszúnál 9 pontot ér (a rövidnél 1, míg a hosszúnál 3 forrás van, mindegyikről írni kell, és egyenként 3 pontot érnek). Nagyon fontos: minden forrást fel kell használni! Minden forrásból rögzítened kell egy adatot/tényt (ez kb. annyit jelent, hogy röviden elmondod, hogy miről szól, vagy egy adott tényt, amit ki tudsz olvasni belőle. Viszont azt nem kell odaírnod, hogy “az első forrás azt írja, hogy … “, ezt majd ők tudni fogják.) Itt is nagyon fontos, hogy mindenképpen írj valamit. Ha bizonytalan vagy, egy szöveg esetében röviden foglald össze a mondanivalóját, vagy csak fogalmazz át egy sort belőle. Térkép esetén meg olvass le egy eseményt, amit a leginkább odaillőnek érzel. Ez lehet annyi, hogy “a török és magyar erők Szigetvárnál megütköztek” (ha az évszámot is kiírod, meg hogy ki nyert, az még jobb, de nem kell a térképen látható összes eseményt részletesen kifejteni. A forrásról történő adatrögzítés elég, ha egyetlen mondat). Van, hogy csak egy kép az egyik forrás, és a hozzá tartozó cím. Például az aranyforint a lenti képen. Ha semmi nem jut eszedbe róla, írj le annyit, ami egyértelműen kiolvasható a címből: “Anjou Károly aranyforintot veretett”.
  
  Minden forráshoz kell egy megállapítást is tenned, az adattal kapcsolatban, amit rögzítettél. Tehát magyarázd meg, hogy milyen következménnyel, hatással járt az az esemény, amit rögzítettél, vagy adj hozzá valami plusz infót, ami a forrásban nem szerepelt. Itt már általában a saját tudásodra van szükség, de néha ezt is ki tudod olvasni az atlaszból, például ha az esemény, amit rögzítettél egy törökök által megnyert csata, akkor ha mondjuk látod az atlaszban, hogy folytatódott a hadjárat, és mentek tovább egy másik várhoz, akkor következtetésként leírhatod, hogy ez megteremtette nekik a lehetőséget, hogy előretörjenek … (kiolvasod a következő állomást) felé. Ajánlom, hogy olvasgasd végig a példákat amit a javítási útmutatóban megadtak a korábbi feladatsoroknál, vagy ennél, amit linkeltem , és akkor ráérzel, hogy kb. mit is várnak itt. Itt is igaz az, hogy ne csak úgy sorold fel a forrásokból a megállapításaidat, hanem kösd is őket össze valahogy, hogy egy értelmes, összefüggő szöveg legyen. Ha következtetést írsz, legyen egy ok-okozati összefüggés: “Károly új értékálló aranyforintot vezetett be, ezzel megszüntette a pénzromlást”. Tehát egyszerűen használj kötőszavakat, hogy összekösd a gondolataidat: ezzel, ezért, így, emellett, azonban, azért, hogy, ennek következtében, stb.

• Eseményeket alakító tényezők: ezekből rövidnél kettőt, hosszúnál négyet kell írni, egyenként 3-3 pontot érnek (összesen 6 és 12). Itt is kell egy tény rögzítése, és hozzá egy megállapítás. Tehát nem csak felsorolnod kell tényeket, hanem bemutatni, hogy miért voltak fontosak, milyen hatással jártak. Például: “Az iszlám közös vallása lett az arab törzseknek, ami egyesítette őket, így már nem egymással harcoltak, és egy erős, egységes Arab Birodalom jött létre”. Itt is igaz, hogy kukkants bele a javítási útmutatókba, és ráérzel majd, hogy kb. mit várnak. Szóval ez a szempont gyakorlatilag az várja el, hogy a téma kifejtésénél megadj 2-4 (rövid-hosszú) tényt, és azok hatásait, hogy miért voltak meghatározóak annak szempontjából, amiről írsz. Ha a Maturával tanulsz, bizonyára már láttad, hogy csináltunk a témákhoz összefoglaló kártyákat, amik azt kérdezik ki, hogy mik az adott téma legfontosabb elemei (pl. mik voltak Károly Róbert főbb reformjai, amikkel megnövelte a bevételeit?). Ha ezt előhívod esszéírásnál, akkor már meg is van a váza annak, hogy milyen tényeket kell leírnod. És külön kártyákon pedig részletesebben megtanulhattad az egyes elemeket, szóval a lényegi megállapítás is menni fog. 😉 Hogy ez pontosan hogy működik, részletesebben elmagyarázom itt: https://youtu.be/6Y2NaVLlMBw?t=504
• Végül pedig, fontos figyelni erre a kis megjegyzésre. Tehát például, ha az egyik forrás egy térkép, az, hogy kiírsz belőle egy évszámot vagy forráshasználatnak számít, vagy idő meghatározásának, de nem mindkettő, szóval minden pontozási szemponthoz valami külön tény fog kelleni.

Esszéírás lépésről lépésre

1. Gyorsan pillants rá mind a négy téma forrásaira, és azalapján, hogy mennyire jól használhatóak a források, és te magad mennyit tudsz a témáról, döntsd el, hogy melyik párosítás lesz neked jobb. Ne feledd, hogy a hosszú esszé majdnem kétszer annyi pontot ér, szóval mindenképpen az legyen a meghatározóbb!
2. Jelöld be, hogy melyik párosítást választod!
3. Készíts magadnak egy gyors vázlatot, hogy hogyan mutatod be a témát, és mi lesz a a 2-4 ok-okozati összefüggés, amit bemutatsz, és hol lenne logikus a forrásokból kiszedni a tényeket és megállapításokat. Nézz bele az atlaszba is, lehet, hogy onnan is ki tudsz szedni egyet-egyet, vagy legalább eszedbe juttat valamit. Olyanok is jók lehetnek, amik tágabban kapcsolódnak a témához, pl. a Sztálini diktatúránál egy tényezőként leírhatod, hogy kommunizmus volt a SZU-ban, és egy dolgot, hogy ez mivel járt. Elég, ha csak kulcsszavakat írsz, a lényeg, hogy te megértsd, és legyen egy logikai váza az egésznek.
   Pár percnél többet nem érdemes ezzel tölteni.
4. Bevezetés: Célszerű már itt letudni legalább az egyik (mert hosszúnál ugye 2-2 kell) tér- és időbeli elhelyezést. Pl. “Anjou Károly, aki 1308-ban került trónra, méltán az egyik legismertebb király, aki a Magyar Királyagban/Magyarország területén uralkodott.”. Emellett elég ha írsz ide még egy-két mondatot, amivel érzékelteted a téma jelentőségét: “Reformjai kiemelkedő jelentőségűek voltak a magyar történelem szempontjából.”
5. Tárgyalás: itt sorban kifejted azokat az ok-okozati összefüggéseket (eseményeket alakító tényezők + forráshasználat) amiket a vázlatodba írtál, használva a megfelelő kötőszavakat a megállapításokhoz. Célszerű mindegyik rögzítés-megállapítás párost új bekezdésbe írni. Mindenképpen legyen meg a megfelelő számú esemény, és forráshasználat, de több nem kell. Illetve, a hosszú esszénél emlékezz, hogy két-két idő- és helymegjelölés kell. Figyelj arra, hogy legyen valamilyen logika a sorrendben, tehát ha egy folyamatról írsz, például csatákat egy hadjáratból, akkor azok időrendben kövessék egymást. Ha például Károly reformjairól írsz, akkor nem olyan fontos a sorrend, de ha valami egyértelműen függött egy másik eseménytől akkor természetesen jobb olyan sorrendben írni őket. Nem kell túl hosszúra írni ezeket, a lényeg, hogy meglegyen a rögzítés és megállapítás. A hossz nem számít.
6. Befejezésnek simán írhatsz valami olyasmit, hogy “Mindezeket figyelembe véve, jól látható a … (a téma neve) történelmi jelentősége. Ezen események meghatározóak voltak … (pl. az adott nép, ország, vallás) szempontjából, és a modern világban is számos tanulságot vonhatunk le belőlük.” Szóval itt már nem kell semmi újat mondanod, csak valahogy kerekítsd le, hogy összefüggő, értelmes szöveg legyen. Ezen végképp ne vesztegesd az időt, nem kell nagyon költőinek lennie, csak értelmes legyen és zárja le az esszét.
7. Ha a végén marad időd, érdemes lehet átfutni, hogy nincsenek-e benne helyesírási hibák, vagy nem rontottál-e el valamit

💡

Az időre mindenképpen figyelj közben! Inkább veszíts egy pontot, mintsem, hogy 5 percig gondolkozz azon, hogy milyen következtetést tegyél egy adott tényhez.

Néhány esszét érdemes gyakorlásként megírnod, hogy belerázódj, kitapasztald, hogy mivel mennyi időt érdemes töltened (mindenképpen mérd!), és hogyan használd az atlaszt.

És végül, ha jól megtanultad az anyagot, nem kell túlparáznod. Ha csak leírod alaposan, amit tudsz a témáról, értelmes, összefüggő mondatokban, elemezve minden forrást, a pontok döntő többsége már megvan. 🙂

Ha hasznosnak találtad, küldd el a barátaidnak is, biztosan hálásak lesznek érte! 😊